Fülszöveg
Elkapták őket, és mindenre hajlandóak, hogy újra kiszabadulhassanak. Egy titkos állambiztonsági szervezet, az A.R.G.U.S. összefogdosta a gonosz szuperhősök leggonoszabbjait, és különleges börtönökben helyezte el őket: úgy, hogy semmiképpen ne szökhessenek meg.
A Cég saját maga akarja szélesre tárni a zárkaajtókat.A raboknak szabadságukért cserébe szolgálatot kell vállalniuk. A gonoszok kénytelenek jót cselekedni. Létrejön az Öngyilkos Osztag, mely akkor indul bevetésre, ha az emberiség már nagy bajban van. Tagjai őrültek, kegyetlenek, kiszámíthatatlanok... mégis a mi oldalunkon állnak. Remélhetőleg.
Szerintem
Nem érzem jól magam. Félelem és düh fortyog bennem, mélyen lenn, a gyomromban. Olyan érzés, mint mikor először tudatosul benned, hogy valami romlott kaját ettél.Félek, mert látom magam előtt az Álomgyár hanyatlását. Azét a Hollywoodét, amely ezen a nyáron évtizedekkel ezelőtt eltemetett dicső holtakat exhumált, és vásári maskarát aggatott rájuk, amely ugyan kimerészkedett a
kényelmi zónájából, de olyan katasztrofális döntéseket hozott, és olyan emberekre bízta magát, akik eme bizalmat képtelenek voltak épkézláb filmek formájában meghálálni. Azét az Álomgyárét, amely gyakorlatilag az utolsókat rúgja, mert rossz helyen húzza meg a nadrágszíjat. Ez utóbbi miatt vagyok dühös is, mert a tehetség és a szakértelem lassan már csak a portéka értékesítésében csapódik le, az, hogy a csomagolás mit takar, már teljesen mindegy. És persze kimerült vagyok, mert mint minden normális filmrajongó, hát én is felültem a hájpvonatra, magasba lendítettem a karjaimat, és hagytam, hogy átjárjon a lelkesedés szédítő szele, melyet aztán az az elképesztő szarvihar követett, melyet Öngyilkos Osztag néven ismerünk, és amit – Deadshot szavait idézve – beleírnak majd a Bibliába. Mondjuk, a nyolcadik főbűnként.
A nyakamba zúduló áldás olyan szinten döngölt földbe, hogy legszívesebben most azonnal abbahagynám az írást, és azt mondanám, hogy csináljatok azt, amit akartok.
az Öngyilkos Osztag csak néha-néha emlékeztet filmre. Már az első percektől kezdve olybá tűnik, mintha egy rakat aspiráns filmes kölyköt eresztettek volna rá a matéria különböző fejezeteire, akik nem hogy egymással nem beszéltek, de soha senki nem mondta meg nekik, hogy „ácsi, ezt azért nem kéne.” Forgatókönyvet nem kaptak, csak egy olyan slágvortokkal teleírt cetlit, hogy „Bumeráng rajong a pónikért”, „Harley Quinn <3 Joker”, stb. Ehhez jött az utasítás, hogy minden karakterjellemzőt bele kell zsúfolniuk 20-30 másodpercbe, és ennyi, szabad a pálya.A film első percei ennek megfelelően úgy peregnek, mint a filmek előtti előzetesek, pontosabban a kedvcsináló előzetesek, melyek sok villódzást és nulla konkrétumot vetítenek. És mire észbe kapnál, már el is indult a cselekmény (ön)gyilkos vonata, melyre a karakterekkel
együtt téged is csak úgy felhajigálnak. Az előzetesek eltitkolták a cselekmény mibenlétét, no meg a főgonosz kilétét, és teljesen érthető, hogy miért, ugyanis ez utóbbi alig több egy speciális effektusnál. Az órámra pillantok: oké, hogy eddig tragikus az, amit látok, de még van vissza másfél óra, ebben biztos megcsavarják majd az eseményeket, és az egyelőre csak flashback-szilánkok és reklámbetétek formájában feltűnő Joker is odapiszkít a vászon közepére, de nem: a következő másfél óra azzal telik, hogy az osztag eljut a speciális effektusig, és megpróbálja kiiktatni azt.Talán ez lehetett az a pont, amikor a Warner fejesei észbe kaptak, és felszólították David Ayert, hogy azonnal kezdjen valamit a karaktereivel, ugyanis a vonulás és időről időre megjelenő trutyifejűek, közepette hőseink elkezdik megidézni a múltat. Érzelmeket mutatnak, megpróbálnak karikatúrákból karakterekké válni, de közben csak saját nimbuszukat rombolják tovább, hisz ez a hirtelen támadt felelősségtudat tökéletesen hiteltelen, a bajtársiasság alaptalan, és veretesen cinkes, főleg mikor egyikük nem rest úgy hivatkozni a kompániára, minthogy „ez az én családom, és
nem hagyom, hogy baja essen”.
Tudom, a legfontosabb kérdés az, hogy Jared Leto milyen Jokerként, ám nagyon sajnálom, de ezt a kérdést nem tudom megválaszolni, ugyanis a filmben alig szerepel többet, mint az előzetesekben. A jelenései is hasonlóan szilánkosak és elmosottak, úgyhogy püff neki. De valószínűleg akkor sem tudta volna megmenteni ezt a zavaros klipmaszlagot, ha az első perctől az utolsóig duplán lejátssza Heath Ledgert.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése